2012


A dohánycégek a múltban hazudtak  a fogyasztóknak 2012

Egy amerikai bírósági ítélet szerint a dohánycégeknek finanszírozniuk kell egy olyan kampányt, ami arról szól, hogy  a múltban hazudtak  a fogyasztóknak, illetve szándákosan manipulálták termékeiket annak érdekében, hogy azok a függőséget növeljék. Az ítélet tartalmazza azoknak  az igazságügyi tárca által javasolt "korrigáló nyilatkozatok"-nak a szövegét, amit két évig kell a cégeknek közzétenniük. A nyilatkozatok azzal kezdődnek, hogy a dohánycégek elismerik, hogy szándékosan hazudtak az amerikai nyilvánosságnak a dohánytermékek káros egészségi hatásairól és olyan állításokat tartalmaznak mint   " A dohányzás átlagosan 1200 amerikait öl meg. Minden nap."  vagy "Több ember hal meg dohányzás következtében mint gyilkosság, AIDS, öngyilkosság, drogok, autóbaleset és alkohol miatt összességében."

 Az amerikai igazságügyi tárca a jövő hónapban találkozik a cégek képviselőivel a nyilatkozatok közzététele módjának (a dohánytermékek csomagolásán, weblapokon, tv-ben vagy újságokban)  megtárgyalására. A dohányipari cégek most vizsgálják az ítéletet, és fontolják meg a következő lépéseket. A bíró szerint ugyanakkor tényszerűek a nyilatkozatok, így azok nem vitathatóak.

http://www.bbc.co.uk/news/world-us-canada-20520983

http://www.guardian.co.uk/world/2012/nov/28/tobacco-companies-lied-smoking-danger

http://www.usatoday.com/story/news/nation/2012/11/27/judge-orders-tobacco-ads-declaring-deception/1730211/

 


Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) az elektronikus cigarettával kapcsolatban 2012

1.    Milyen típusai és fajtái vannak a dohányzást imitáló e-termékeknek?

A dohányterméket utánzó elektronikus eszközök típusai az e-cigaretta, e-pipa, e-vízipipa, e-szivar, közül az e-cigaretta a legelterjedtebb. A hatóságok tudomása szerint nikotint, illetve nikotint és aromát valamint kizárólag aromát tartalmazó folyadék patronokkal forgalmaznak e-cigarettákat a magyar piacon.

2.    Mit tudunk a magyar e-cigaretta piacról, a használat elterjedtségéről?

E-cigaretta Magyarországon e-cigaretta szakboltokban, ideiglenes standokon, egyes BKV jegypénztárakban, valamint az interneten vásárolható.

Egy 2012-es felmérés szerint[1] a dohányosok 2%-a e-cigarettát is használ. Becslések alapján 90% a nikotinos e-cigaretták forgalmának aránya, a nikotint nem tartalmazóké 10%.

3.    Az egyes e-cigaretta fajták milyen terméknek tekinthetők?(lásd még 7.)

A nikotint is tartalmazó típusok gyógyszernek, a kizárólag aromát tartalmazó fajták általános terméknek minősülnek.

4.    Elektromos vagy elektronikus megnevezés-e a megfelelő?

Amennyiben a termékben mikroprocesszor, vagy más elektronikai elem található, a cigaretta pontosabb megnevezése nem elektromos, hanem elektronikus.

5.    A hatályos szabályozás szerint mely jogszabályok hatálya alá tartoznak ezek a termékek?

A nikotint tartalmazó e-cigarettákra vonatkozó szabályozás az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény.

A nikotint nem tartalmazó e-cigarettákra vonatkozó szabályozás a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény.

6.    Mely hatóságok engedélyezik, illetve ellenőrzik agyógyszerek és az általános termékek forgalmazását?

A nikotin tartalmú gyógyszerekre forgalomba hozatali engedélyt a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) adja ki. A gyógyszerek forgalmazása terén ellenőrzési joggal bír a GYEMSZI, a kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 199/A. § szerinti gyógyszerrendészeti szabálysértés esetében eljárni jogosult hatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A 2013. július 1-jétől hatályos Büntető törvénykönyv 186. §-a szerinti egészségügyi termék hamisítása bűncselekmény esetében a rendőrség bír majd hatáskörrel.

A nikotint nem tartalmazó patronok esetében, amennyiben dohányt sem tartalmaznak, a hatályos szabályozás szerint forgalomba hozatalukra engedélyeztetési kötelezettség nem áll fenn, azokra a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény vonatkozik. A terméknek biztonságosnak kell lennie, erről a gyártónak kell gondoskodnia, a forgalomba hozó pedig nem hozhat olyan terméket forgalomba, ami nem biztonságos. A termékek biztonságosságát a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a fővárosi/megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei ellenőrzik.

7.    Miért tekinthetőgyógyszernek a nikotin-tartalmú folyadék patronnal forgalmazott e-cigaretta vagy a nikotinos e-liquid?(lásd még 3.)

Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) alapján gyógyszernek tekintendőek azok az anyagok, amelyek farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus hatások kiváltása révén az ember valamely élettani funkciójának helyreállítása, javítása vagy módosítása, illetve az orvosi diagnózis felállítása érdekében alkalmazhatóak.

E (funkcionális) gyógyszerdefiníció alapján nincs arra szükség, hogy egy adott terméket gyógyszerként áruljanak, ahhoz, hogy arra a gyógyszerszabályozás vonatkozzon.

A nikotin olyan farmakológiai hatású anyag, amelyre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, összhangban az európai uniós rendelkezésekkel. A jogszabály szerint az ilyen termékeknek keresztül kell menniük a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó hatósági eljáráson. Az engedély kiadása után pedig meg kell felelniük többek között a gyógyszergyártásra, gyógyszerforgalmazásra, és a gyógyszerek reklámozására és mellékhatás-figyelésére vonatkozó uniós jogszabályokon (mindenekelőtt az emberi felhasználású gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelven) alapuló előírásoknak.

A nikotin tartalmú elektronikus termékekre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, függetlenül a gyártó, illetve forgalmazó azon kijelentésétől, hogy nem terápiás céllal forgalmazza ezeket a termékeket. A nikotin tartalmú elektronikus termékek a dohányzáshoz, mint betegséghez [betegségek nemzetközi osztályozási (BNO) rendszere szerinti kód F17] kapcsolódó nikotinfüggőség, mint kóros állapot kezeléseként szolgálnak, még akkor is, ha ez csak tüneti kezelést jelent, azaz a dohányzó ember szervezetében a nikotinhiány miatt zavart szenvedő élettani funkciók helyreállítása formájában valósul meg.

A nikotinfüggő dohányosok szervezetének a nemdohányzókhoz képest eltér a nikotinnal szembeni toleranciája, kialakul a szer folyamatos és egyre nagyobb mennyiségeinek az igénye. Ennek a kóros nikotin igénynek a tüneti kezelésére, a szervezetben fellépő nikotinhiány miatt zavart szenvedő élettani funkciók ideiglenes helyreállítására lehet alkalmas a nikotin bevitel. Ebben az esetben a nikotinhiány az alábbi funkciózavarokat idézi elő: szorongás, nyugtalanság, koncentrálóképesség csökkenése, éhség, a gyomor- és bélpanaszok, a fejfájás és alvási zavarok. A nikotintartalmú elektronikus termékek a nikotinfüggőség okozta kóros állapotok kezelésére alkalmasak, akkor is, ha forgalmazójuk e terápiás célra a forgalmazás során nem hivatkozik.

8.    Miért nem minősülnek gyógyszernek az egyéb nikotin tartalmú termékek? (pl növényvédőszerek, dohánytermékek, élelmiszerek)

Amennyiben a termék gyógyszernek minősülő anyagot tartalmaz és nem sorolható be a Gytv. hatálya alól kivont termékkategóriák valamelyikébe (pl. élelmiszerek, kozmetikumok, más jogszabályban szabályozott emberi fogyasztásra szánt egyéb termékek stb. – ld. Gytv. 2.§ (3) bekezdés), akkor arra a gyógyszertörvényt kell alkalmazni.

A Gytv. 2. § (3) bekezdésében említett emberi fogyasztásra szánt más jogszabályban szabályozott egyéb termékek ennek megfelelően tehát nem tekinthetők gyógyszernek.

Így például a dohánytermékek gyártása, forgalmazása, ellenőrzése a 102/2005. X. 31.) FVM rendelet és a 291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet által szabályozott terület, a dohánytermékek így nem kerülnek a gyógyszerszabályozás hatálya alá.Az élelmiszerek esetében irányadó szabály többek között az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002/EK rendelet, az étrend-kiegészítőkről szóló 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet, a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 52/2009. (XI. 12.) FVM rendelet, kozmetikumok esetében a kozmetikai termékek biztonságosságáról, gyártási, forgalmazási feltételeiről és közegészségügyi ellenőrzéséről szóló 40/2001. (XI. 23.) EüM rendelet.

Természetesen farmakológiai hatású anyag előfordulhat más termékekben is, azonban a fogyasztók biztonsága csak akkor garantálható, hogy az adott nem gyógyszernek tekintendő termék esetében van külön, termékkategória-specifikus szabályozás. Amennyiben egy farmakológiai hatású anyagot tartalmazó termék nem vonható más termékkategóriára vonatkozó szabályozás hatálya alá, akkor a gyógyszertörvény gyógyszer-definíciója alkalmazandó.

9.    Az e-cigaretta mely fajtái,részei és tartozékai tekintendők gyógyszernek fentiek alapján?

Gyógyszernek tekintendők a nikotint tartalmazó alkatrésszel felszerelt elektronikus eszközök (hiszen az eszköz osztja a benne lévő, elsődleges hatást kifejtő hatóanyag sorsát), vagy az azoktól elkülönítetten értékesített nikotint tartalmazó folyadékpatronok, folyadékok.

10.Van-e a magyar piacon gyógyszerként engedélyezett nikotinos e-cigaretta?

Nincs.

11.Megfelel-e az EU jognak a nikotinos e-cigaretta gyógyszernek minősítése?

A Gytv. szerinti gyógyszerfogalom teljes mértékben megfelel az emberi felhasználású gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvben meghatározott gyógyszer fogalomnak.

12.Más EU tagállamok hogyan szabályozzák ezt a terméket?

Az Európai Bizottság által 2012. februárban készült felmérés szerint:

A nikotin tartalmú e-cigaretta gyógyszernek minősül függetlenül attól, hogy hogyan hirdetik: Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Svédország.

Gyógyszernek minősül, ha úgy hirdetik mint a leszokás eszközét: Belgium, Csehország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország.

Gyógyszernek minősül, ha a patron 10 mg nikotinnál többet tartalmaz vagy az utántöltő oldat 20 mg/ml-t vagy annál többet tartalmaz: Franciaország.

Nem szabályozott/általános terméknek minősül: Bulgária, Olaszország, Lettország, Lengyelország, Egyesült Királyság.

Cigaretta formájú imitációs termékként betiltva: Görögország, Litvánia.

Dohánytermékként szabályozott, ha nikotin tartalmú: Málta.

13.Hogyan lehet ekkora eltérés a tagállami szabályozások között?

A tagállamok szabályozása közötti eltérésnek az az oka, hogy az elektronikus cigaretta tekintetében nincs olyan uniós szabályozás, amely egységesen meghatározná az elektronikus cigaretta forgalmazhatósági követelményeit. Ennek megfelelően a tagállamok szabadon eldönthetik, hogy milyen feltételekkel kerülhet forgalomba az elektronikus cigaretta, illetve, hogy egyáltalán forgalomba kerülhet-e. Mivel Magyarországon nincs elektronikus cigaretta specifikus szabályozás, ezért a nikotint tartalmazó termékek esetében a gyógyszertörvényt kell alkalmazni, és ebből következik, hogy a nikotinos elektronikus cigaretta forgalomba hozatali engedély nélküli forgalmazása illegális.

Az Európai Unió Bírósága C‑140/07. sz. Hecht‑Pharma GmbH kontra Staatliches Gewerbeaufsichtsamt Lüneburg ügyben is elismerte a tagállami eltérések lehetőségét. Az alapügy kérdése az volt, hogy egy adott termék gyógyszernek vagy élelmiszernek tekintendő-e. A Bíróság elismerte, hogy a közösségi jog jelenlegi állása szerint lehet, hogy léteznek még különbségek a tagállamok között a termékek gyógyszerré vagy élelmiszerré minősítése tekintetében. Így nem kizárt, hogy valamely tagállamban valamely termék funkcionális (vagyis a forgalmazás céljától függetlenül farmakológiás hatású anyagú) gyógyszernek minősül, míg valamely másik tagállam szerint a tudományos ismeretek jelenlegi állása szerint nem bizonyított funkcionális gyógyszer mivolta. Az ítélet alapján elmondható, hogy ha a tagállami jogértelmezésbeli különbség létezhet egy termék két szabályozott kategória (ti. élelmiszer vagy gyógyszer) között történő elhelyezése terén, ezek az eltérések sokkal inkább előfordulhatnak akkor, ha a termék egy tagállamban biztosan csupán egy termékkategória alá vonható be.

14.A magyarországi tilalom sérti-e az áruk szabad mozgásának európai uniós alapelvét?

Nem. Az elektronikus cigaretta tekintetében jogharmonizációs uniós szabályozás nincs. Két irányadó szabály van, az emberi felhasználású gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv, illetve az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz). Az EUMSz 34-35. cikkei alapján a tagállamok között tilos a behozatalra és a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés. Azonban az EUMSz. 36. cikke kimondja, hogy a 34. és a 35. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme stb. indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei. Vagyis a korlátozás vagy tilalom nem szolgálhat belföldi gazdasági szereplőket védő (protekcionista) célokat.

A nikotinos elektronikus cigaretta forgalmazásának illegális jellege egyaránt érinti a magyarországi és külföldi gyártókat és forgalmazókat. Magyarországon a dohányzás elleni küzdelem az egyik legkiemeltebb egészségpolitikai prioritás, amely nem csak arra irányul, hogy a nemdohányzókat védjük a passzív dohányzás ártalmaitól, hanem arra is, hogy a dohányosok száma is csökkenjen.

15.Ha a nikotinos elektronikus cigaretta kevesebb káros anyagot tartalmaz mint a hagyományos cigaretta, akkor miért tiltják?(lásd még 17.,21., 22)

Nem szabad a nikotinos elektronikus cigarettát csupán ezen egyetlen feltételezett tulajdonsága alapján megítélni. Magyarországon a dohányzás visszaszorításáért folytatott küzdelem egészségpolitikai prioritás, amely nem csak arra irányul, hogy a nemdohányzókat védjük a passzív dohányzás ártalmaitól,hanem az is, hogy a dohányosok száma csökkenjen.

A nikotin tartalmú elektronikus cigaretta a dohányzás elleni küzdelem hatékonyságát egyértelműen csökkenti a következő okokból:

-           Az Egészségügyi Világszervezet 2008-ban kijelentette, hogy az elektronikus cigarettát nem tekinti a dohányzás leszokást támogató legitim eszköznek.

-           Az elektronikus cigarettát jellemzően abban az esetben lehet használni, amikor dohányzás akadályozott és a fellépő nikotinfüggőségi tüneteket kezelni kell. Ezzel szemben az elektronikus cigaretta a függőségi állapotot inkább fenntartja, mintsem kezeli.

-           Semmi nem garantálja azt, hogy az elektronikus cigarettát nem dohányzók (köztük elsősorban fiatalok) ne kezdjék el használni, főként a felhasznált, vonzóságot keltő, a terméket könnyen fogyaszthatóvá tevő aromaanyagok miatt és a nikotin által előidézett kellemes hatások kiváltása érdekében. A kialakuló nikotin függés egyenesen vezethet a tényleges dohányzáshoz.

-           A dohányzás visszaszorítása összetett tevékenység, elemei között fontos szerepe van a dohány fogyasztás denormalizálásának, a dohányzás társadalmi elfogadottsága csökkentésének. Ez ellen hat, ha az emberek cigaretta imitációkat használnak, olyan esetekben is, amikor hagyományos cigarettát tilos használni.

16.Igaz, hogy a nikotin tartalmú elektronikus cigaretta tilalma mögött a dohányipar, a gyógyszeripar érdekeinek védelmevagy a jövedéki adóbevétel biztosítása áll?

Nem igaz. A tiltó hozzáállás mellett egészségpolitikai érdekek szólnak. Magyarországon a dohányzás elleni küzdelem az egyik legkiemeltebb egészségpolitikai prioritás, amely nem csak arra irányul, hogy a nemdohányzókat védjük a passzív dohányzás ártalmaitól, hanem az is, hogy a dohányosok száma is csökkenjen.

Egyértelmű, hogy a nikotin tartalmú elektronikus cigaretta tiltása nem mögöttes gazdasági érdekeket, hanem egészségpolitikai célokat szolgál. Ha a jövedéki adóbevétel fenntartása vagy a dohánytermékek versenyképessége lenne a cél, akkor az állam könnyűszerrel megadóztathatná ezeket a termékeket. Mégsem teszi.

A gyógyszeripari érdekek védelmére sem irányul a tilalom, mivel Magyarországon nincs forgalomban cigaretta formához hasonlító nikotin tartalmú gyógyszer (ld. inhaler-ek, spray-k, stb.), illetőleg a nikotin tartalmú gyógyszerek forgalmazhatósága is csak gyógyszertárhoz kötött, hiszen azok nem szerepelnek a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek listáján (és a tervek szerint a nikotinos gyógyszerek hozzáférhetősége nem is lesz szélesebb a jelenleginél). Az elektronikus cigaretta forgalmazói jellemzően nem leszokást támogató eszközként árusítják a terméket, hanem élvezeti cikként. Cél, hogy az emberek leszokjanak a dohányzásról és ne legyenek nikotinfüggők. Minden eszközt, amely egyértelműen az addikció megszüntetésére irányul támogatni kell, függetlenül attól, hogy az gyógyszer vagy egyéb más bizonyítékokon alapuló eljárás. A sikeres leszokás reményével még hatékony készítmények esetében is a szakember vezette leszokási program keretében alkalmazott gyógyszeres kezelés kecsegtet.

17.Miért nem engedélyezik akkor gyógyszerként az elektronikus cigarettát?(lásd még 15., 21., 22.)

Gyógyszerként forgalomba hozatal iránti kérelmet nem nyújtottak be a gyógyszerhatósághoz. Egy engedélyezett gyógyszertől elvárt, hogy funkciói a terápiás célra korlátozódjanak. Ez nem mondható el az elektronikus cigaretta vízpára képző kompresszoráról, a világító alkatrészről vagy a rendkívűl széles aromaválasztékról sem.

Ezen túlmenően az engedélyezett gyógyszerekkel szemben nagyon szigorú gyártási és forgalmazási követelmények érvényesülnek, hiszen e termékeket az emberek egészségi problémáik kezelésére alkalmazzák.

18.Milyen intézkedések történtek eddig az e-cigaretta piacfelügyelete tekintetében?

Az Nvt. módosítás hatályba lépése után jelentős mértékben terjedni kezdett az e-cigaretta használat Magyarországon.

Az Egészségügyért Felelős Államtitkárság szükségét érezte, hogy közleményt[2] adjon ki többek között az e-cigaretta használat lehetséges veszélyeiről, a piacon levő termékek nem garantált minőségéről, arról, hogy a nikotin tartalmú eszközök gyógyszernek minősülnek és gyógyszerként való forgalomba hozatali engedély hiányában jelenleg illegális termékek, illetve arról, hogy a WHO ezeket az eszközöket nem tekinti a leszokás segítés tapasztalati alapon bevált eszközének.

A NAV 2012. november 6-án az EMMI, az OGYI és az OEFI szakértőinek jelenlétében gyógyszerrendészeti szabálysértés ellenőrzését végezte egy vállalkozásnál, ahol megállapította, hogy a gazdálkodó nem engedélyezett gyógyszert állít elő, és forgalmaz kis- és nagykereskedelmi tevékenység keretében. A forgalmazott nikotin tartalmú termékek gyógyszer forgalomba hozatali engedéllyel nem bírtak, és a gazdálkodó szervezetnek gyógyszergyártásra, gyógyszer nagykereskedelemre és lakossági gyógyszer ellátásra engedélye nem volt. Az ellenőrzés során 44 millió Ft értékű illegális termék lefoglalásra került.

19.Vonatkoznak-e a dohányzási tilalmak az e-cigaretta használatára?

Tekintettel arra, hogy a nemdohányzók védelméről szóló és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény a 1. § b) pontja szerint a dohányzás dohánytermék füstképződéssel járó elégetése és az e-cigaretta nem bocsát ki füstöt, illetve a dohányt nem tartalmazó e-cigaretta nem minősül dohányterméknek, így az e-cigaretta használata nem minősül dohányzásnak, ennek megfelelően a dohányzási tilalmak sem vonatkoznak rá.

20.Leszokás segítésére használható-e az e-cigaretta?

Az Egészségügyi Világszervezet 2008-ban kijelentette, hogy nem tekinti az e-cigarettát legitim dohányzás leszokást támogató eszköznekés felszólította a kereskedőket, hogy távolítsanak el minden olyan reklámanyagukon szereplő megjegyzést, amelyben arra utalnak, hogy a WHO az e-cigaretta használatát biztonságosnak nyilvánította.

A WHO arra hivatkozott, hogy még egyetlen szakmai tanulmány sem támasztotta alá, hogy ez a termék egy megbízható és hatásos eszköz lenne a nikotinpótló terápiák során. Douglas Bettcher, a WHO Tobacco Free Initiative megbízott igazgatójának nyilatkozata szerint: „Ha az e-cigaretta forgalmazói szeretnének segíteni az embereknek a leszokásban, akkor klinikai és toxikológiai vizsgálatokat kell végezniük és eleget kell tenniük a szabályozási feltételeknek. Amíg ez nem történik meg, addig nem lehet az e-cigarettára, mint nikotinpótló terápiás eszközre tekinteni. Természetesen a terméket ilyen szempontból hamisan támogató állítások sem fogadhatóak el.”

21.Mi az értékadó nemzetközi és külföldi szakmai szervezetek álláspontja az e-cigarettával kapcsolatban? (lásd még15.,17., 22)

Az Egészségügyi Világszervezet 2008-ban kijelentette, hogy nem tekinti az e-cigarettát legitim dohányzás leszokást támogató eszköznek. Arra hivatkozott, hogy még egyetlen szakmai tanulmány sem támasztotta alá, hogy ez a termék egy megbízható és hatásos eszköz lenne a nikotinpótló terápiák során.

2009-ben az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (U.S. Food and Drug Administration) az e-cigaretták egyes márkáit tesztelte[3]. Olyan anyagokat talált, amelyek a hagyományos dohányt tartalmazó cigaretták égése során keletkező anyagok között is megtalálhatóak (dohány specifikus nitrosaminok). Számos olyan termékben volt kimutatható a nikotin, amelyről a forgalmazók azt állították, hogy nikotinmentes.

A Hivatalt az érdekelte, hogy a nikotin kibocsájtáson kívül a kibocsájtott gőz más, potenciálisan veszélyes illékony összetevőket is tartalmazhat-e. A Gyógyszerészeti Elemző Osztály (DPA) feladata volt, hogy minden vizsgált termékben állapítsa meg a jelenlévő nikotin mennyiséget, valamint értékelje a dohányspecifikus nitrozamin (TSNA), bizonyos dohányspecifikus szennyeződések, az etilén glikol (EG) és a dietilén-glikol (DEG) jelenlétét.

Tesztelt termékek:

1. Njoy e-cigarette különböző típusú patronokkal.

2. Smoking Everywhere Electronic Cigarette („Dohányozz mindenhol elektronikus cigaretta”) különböző típusú patronokkal.

3 Nicotrol inhaláló, 10 mg patronnal kontrolként néhány tesztelési eljárásnál.

Következtetések:

A nikotin mindkét termékben kimutatható volt. A „Dohányozz mindenhol elektronikus cigaretta” nikotint nem tartalmazónak feltüntetett patronjai, néhány esetben kis mennyiségű nikotint tartalmaztak.

A TSNA vegyületek és a dohányspecifikus szennyeződések mindkét termékben nagyon kis mennyiségben kimutathatóak voltak.A DEG egy patronban volt kimutatható, a „Dohányozz mindenhol elektronikus cigaretta” 555 High elnevezésű változatában kb. 1% mennyiségben.

22.Milyen közegészségügyi indokok szólnak az e-cigaretta használat ellen?(lásd még 15., 17. , 21)

A cigaretta formájú, cigarettafüst szerű párát kibocsájtó, és az egyik végén égést imitálóan világító e-cigaretta használata Magyarországon, ahol a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések hatására csökkent a dohánytermékek fogyasztása, illetve a dohányzók aránya, kedvezőtlen vizuális üzenetet hordoz. A dohányzás, mint egészségkárosító tevékenység denormalizációját gátolja.

A cigaretta fogyasztásról a nikotinos e-cigaretta használatára áttért embereknél az e-cigaretta a nikotin függőséget fenntartja, így a dohányzásra visszatérés esélye is magasabb.

További gondot jelenthet a kellemes édes és gyümölcsös ízek használata az e-cigaretta folyadékokban, ami erősíti a dohányzással szembeni pozitív attitűdöket. A WHO tanulmánnyal[4] támasztotta alá a dohányfogyasztás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, amelyben többek között kitér a dohánytermékek ízesítésére ezek népegészségügyi hatásaira, a dokumentum hangsúlyozza az ízesítések és adalékanyagok veszélyét a fiatalkorúak dohánytermék fogyasztásának növekedése szempontjából.

A piac nagy részét kitevő nikotin tartalmú alkatrésszel forgalmazott e-cigaretták esetében, mivel a nikotin függőséget okozó anyag, megvan annak a veszélye, hogy a még nem nikotinfüggő emberek az elektronikus cigarettát használva váljanak nikotinfüggővé, majd esetleg dohányosokká.

A forgalmazók jellemzően nem leszokást segítő vagy más terápiás céllal, hanem élvezeti cikként árulják az e-cigarettát. E tekintetben két szempontot kell figyelembe venni:

-          Akik dohányosok, azok tulajdonképpen a betegségek nemzetközi osztályozása szerinti F17 kódszámú dohányzás-betegséggel járó nikotinfüggőség és a függő szervezetben fellépő nikotinmegvonás miatti funkciózavarok kezelésére használják, amely akkor is terápiás cél, ha a forgalmazó nem tekinti annak.

-          Amennyiben a forgalmazás célcsoportja a nem dohányzó emberek közössége, akkor pedig a mindenkori egészségpolitika felelőssége eldönteni, hogy elérhetővé kíván-e tenni a fogyasztók számára egy újabb, függőséget kialakítani képest tényezőt.
A nikotinfüggőség - túl azon, hogy önmagában kóros állapot - átjárást jelenthet a dohányzás irányába.

Elektronikus cigaretta GYIK letölthető: itt.

 


„Ne gyújts rá!” Világnap 2012. november 15. (2012.11.08)

A nemzetközi "Ne gyújts rá"- mozgalom világnapját minden év november harmadik csütörtökén tartják. A mozgalom 1974-ben az Amerikai Egyesült Államokból indult útjára. Célja, hogy legyen az évben egy olyan nap, amikor a cigarettázók nem gyújtanak rá, és a társadalom figyelme ráirányul a dohányzás és a passzív dohányzás veszélyeire. Az idei világnap témája a dohányzási szokások, illetve a dohányzás okozta társadalmi terhek ismertetése.

A 17 éven felüli felnőtt lakosság körében végzett kutatás legfontosabb eredményei:

-          2012-ben a felnőtt lakosság közel 30%-a tartozik a naponta dohányzók, 70%-a pedig a nemdohányzók körébe. Az alkalmi dohányosok aránya elhanyagolható, mindössze 1%.

-          Az elszívott cigaretták száma közel 8%-kal csökkent 2009 óta. A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát.

-          A dohányosok kétharmada (66%) gyújt rá a saját otthonában. A nemdohányzók 12%-a szív be dohányfüstöt otthon is.

A kutatásról bővebb információk elérhetők az OEFI Dohányzás Fókuszpont honlapján: http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/17_evnel_idosebb_lakossag_dohanyzas_felmeres_honlapra_20120912.pdf

A 13-15 éves fiatalok dohányzási szokásait vizsgáló kutatás (Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés - Global Youth Tobacco Survey: GYTS) eddigi három fordulójának (2003, 2008, 2012) összevetéséből származó legfontosabb eredmények:

-          A dohányzást kipróbálók aránya a fiúk-lányok összességét tekintve 66%-ról 58%-ra, majd 56%-ra, a cigarettázók aránya 28%-ról 23%-ra, majd 27%-ra változott.

-          A dohányzók 71%-át majd 52%-át és 2012-ben, 42%-át utasították vissza dohánytermék vásárlása közben életkora miatt.

-          Azok aránya, akik olyan háztartásban élnek, ahol az ő jelenlétükben dohányoznak 84%-ról 43%-ra csökkent majd 44%-ra nőtt, otthonán kívül dohányfüstnek kitettek aránya pedig 93%-ról 73%-ra majd 70%-ra csökkent.

A kutatásról bővebb információk elérhetők az OEFI Dohányzás Fókuszpont honlapján:

http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/hazai-es-kulfoldi-adatok-tanulmanyok

A nemdohányzók védelméről szóló törvény hatályba lépése kapcsán aktuálissá vált az is, hogy a lehető legpontosabban ismerjük a dohányzás által okozott gazdasági kár nagyságát, összevetve azt a legfrissebb dohányzási szokásokra vonatkozó adatokkal. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet 2012 májusában készített elemzést ezzel kapcsolatosan „A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon” címmel.

A kutatás és az annak felhasználásával készült elemzés főbb megállapításai:

-          2010-ben 20.470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye.

-          A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben.

A kutatás főbb megállapításai és módszertana elérhetők az OEFI Dohányzás Fókuszpont honlapján: http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/dohanyzas_tarsadalmi_terhe_OEFI_2012_.pdf

http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/dohanyzas_tarsadalmi_terhe_OEFI_modszertan_20120917.pdf

 

2012-ben megalakult az Országos Dohányzás Leszokás Támogatási Módszertani Központ, ahol képzett pszichológusok és orvosok nyújtanak telefonos tanácsadást a 06 80 44 20 44 telefonszámon, ami ingyenesen hívható az év minden napján 0-24 óra között.

 


Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2012 (2012.11.07.)
Global Youth Tobacco Survey (GYTS)
Magyarország (13-15 éves korosztály)
Tények, adatok    
 
A felmérést a WHO és az amerikai CDC 1998-ban indította útjára. Az adatfelvételt rendszeres időközönként valósítják meg a projektben résztvevő országok, ez Magyarországon 2003-ban illetve 2008-ban már megtörtént.
A magyarországi GYTS a cigaretta és más dohánytermékek használatának gyakoriságáról, illetve a dohányfogyasztás öt meghatározó tényezőjéről szolgáltat adatokat: Hozzáférés/elérhetőség, ár, passzív dohányzás, leszokás, média és reklám, valamint iskolai tananyag. Ezek az eredmények jól hasznosíthatók egy magyarországi átfogó dohányzásellenőrzési program összetevőiként. A 2012. évi GYTS harmadik magyarországi fordulója is iskolai-alapú felmérés, amelyben 7-9. évfolyamba járó tanulók vettek részt.
Két lépcsős rétegzett csoportos mintavételi eljárást alkalmaztunk a 13-15 éves korosztályt illetően a 7., 8., vagy 9. évfolyamokra vonatkozóan.
A mintavételi keret magában foglalta az összes magyar iskolát minden azonosított évfolyammal, évfolyamok illetve települési kategóriák szerint rétegezve, reprezentálva a különböző városi és vidéki területeket Magyarországon.
Az első lépcsőben az iskolák beválasztásának valószínűsége arányos volt a különböző évfolyamokra beiratkozott diákok számával és a település kategóriával. A második mintavételi lépcsőben a kiválasztott iskolából egy osztály véletlenszerű kiválasztása történt.
Az iskolák válaszadási aránya 94%, az osztályoké 99%, a diákoké 88% volt. Összesen 3.844 tanuló vett részt a 2012 évi magyarországi GYTS felmérésben, 60%-uk (2 325 fő) életkora esett 13 és 15 év közé.

Gyakoriságok
57%-a kipróbálta már valaha a dohányzást (fiúk =61%, lányok =52%)
35%-a jelenleg is fogyaszt valamilyen dohányterméket (fiúk =41%, lányok =30%)
27%-a jelenleg cigarettázik (fiúk =31%, lányok= 23%)
7%-a jelenleg naponta cigarettázik (fiúk =9%, lányok =5%)
6% szívott szivart az elmúlt 30 napban (fiúk =9%, lányok =3 % )
13% szívott kézzel sodort cigarettát az elmúlt 30 napban (fiúk =15% , lányok = 10%)
20% szívott pipát / vízipipát az elmúlt 30 napban (fiúk = 24% , lányok =15%)
13%-a azoknak, akik már kipróbálták a  dohányzást, 10 éves kora alatt próbálta először (fiúk =15% , lányok =10%)
23%-a azoknak, akik soha nem dohányoztak lehetségesnek tartja, hogy a következő évben el fogja kezdeni a dohányzást (fiúk =22% , lányok =23% )

Hozzáférés és elérhetőség- Jelenleg dohányzók
13%-uk otthon szokott dohányozni
45%-a boltban veszi a cigarettát
43%-át azoknak, akik boltban vásárolták a cigarettát, nem utasították vissza az eladók a kiszolgálás során a korukra való hivatkozással

Passzív dohányzás
44%-uk olyan háztartásban  él, ahol az ő jelenlétükben dohányoznak
70%-a nyilvános helyeken  dohányfüstnek van kitéve
97% úgy gondolja, hogy a dohányzást ki kellene tiltani a nyilvános helyekről
60%-a úgy gondolja, hogy mások dohányzása káros az ő számára
49%-uknak legalább egyik szülője dohányzik
33%-uknak dohányzik az édesanyja.
37%-uknak dohányzik az édesapja.
22%-nak a legtöbb vagy minden barátja dohányzik

Leszokás- Jelenleg dohányzók
42% le akar szokni a dohányzásról
59% az elmúlt évben megpróbált leszokni a dohányzásról
49% már kapott valaha segítséget a leszokáshoz
24%-a mindig úgy érzi, hogy reggel rögtön rá kell gyújtania

Média és reklám
70%-a látott dohányzásellenes média üzeneteket TV-ben
43%-a látott dohányzásellenes üzenetet (megelőzés, leszokás segítés) hirdetőtáblán
45%-a látott dohányzásellenes hirdetést (megelőzés, leszokás segítés) újságban v. magazinban
10%-nak van valamilyen reklámtárgya valamely cigaretta márka logójával
5%-ot megkínált valamely dohánycég képviselője ingyen cigarettával
59%-a látott dohányzásellenes média-üzenetet az interneten az elmúlt 30 napban.
91% látott dohányzó színészeket TV-ben, videón, DVD-n vagy moziban.
11% az iskola épületében naponta látja a tanárait iskolaidőben dohányozni
13% az épületen kívül, de az iskola területén (pl. udvaron) naponta látja a tanárait iskolaidőben dohányozni
7% az iskola épületében naponta látja a diáktársait iskolaidőben dohányozni
13% az épületen kívül, de az iskola területén (pl. udvaron) naponta látja a diáktársait iskolaidőben dohányozni

Iskola
64% részt vett az osztályban a dohányzás ártalmairól szóló oktatáson ebben a tanévben
47% ebben a tanévben valamely tanórán részt vett a vele egyidős fiatalok dohányzásának okairól szóló beszélgetésen
5% biztosan emlékszik rá, hogy az óvodában beszéltek neki a dohányzásról

A Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés 2012 (Global Youth Tobacco Survey, GYTS) szerint Magyarországon a 13-15 éves korosztály körében e-cigarettát a fiatalok 13%-a használ, a fiúk 16%-a, és a lányok 10%-a.

A ténylap letölthető: itt.


Egyszerű csomagolás bevezetése Ausztráliában (2012.09.24.)

Ausztrália az első ország a világon, ahol bevezetik a dohánytermékek egyszerű csomagolását a dohányzás csökkentése érdekében tett intézkedéssorozat részeként. Az egyszerű csomagolás alkalmazását a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény 11. cikkéhez kapcsolódó irányelvek is javasolják alkalmazni. Az Európai Bizottság 2012 negyedik negyedévében vagy 2013 első negyedévében beterjesztendő, Dohánytermék Irányelv módosításra vonatkozó javaslata tartalmazhatja az egyszerű csomagolás bevezetésére vonatkozó javaslatot is.

Kutatások azt mutatják, hogy a dohánytermékek csomagolásának design-ja és márkajelzései félrevezetik a fogyasztókat a dohányzás ártalmasságával kapcsolatban, különösen a fiatal fogyasztók számára vonzóvá téve  a termékeket, illetve csökkentik az egészségügyi figyelmeztetések hatásosságát. A dohánytermékek világszerte terjedő reklámtilalmával az ipar a csomagolást az utolsó promóciós eszközként használja.

Az egyszerű csomagolás bevezetése az Ausztráliában gyártott vagy csomagolt termékekre vonatkozóan 2012. október 1-től valósul meg, míg az Ausztráliában eladott dohánytermékenek  2012. december 1-től kell egyszerű csomagolásban lennie, az új, megnövelt méretű egészségvédő figyelmeztetés szerepeltetésével.

Az intézkedés minden dohánytermékre vonatkozik (cigaretta, szivar, vízipipa, bidi stb).

Lényege, hogy a doboz a fogyasztók számára legkevésbé vonzónak bizonyult szürkés olívazöldszínű,  logók, márkajelzések, promóciós elemek  nincsenek rajta, márka és altípus név szerepel standard színnel, betűtípussal, betűmérettel, elhelyezéssel. A dohánytermékek design-ja (pl cigarettafilter, -papír színe, a papíron levő jelzés betűtípusa, -mérete stb)  is egységes. A csomagolás anyaga, doboz záródása meghatározott.

A képes figyelmeztetés mérete a csomagolás első felületének 75 %-a, cigarettánál a hátsó oldal 90%-a, más dohánytermékeknél 75%-a.

A korábban mentesített szálanként értékesített dohánytermékeknél is megkövetelik a figyelmeztetés feltüntetését. A figyelmeztető mondatot és a képet a csomagolás hátsó oldalán egy részletesebb magyarázat is kíséri, illetve a leszokás vonal száma is fel van tüntetve.

2012 augusztusában az Ausztrál Kormány pert nyert az egyszerű csomagolás bevezetése miatt a British American Tobacco, az Imperial Tobacco, a Philip Morris és a Japanese Tobacco International által indított perben, ami precedens értékű  világszerte.  A Big Tobacco szerint az intézkedés alkotmányellenes, mert sérti szellemi tulajdonhoz való jogukat, illetve növeli az illegális kereskedelmet. Nagy-Britannia, Norvégia, Új-Zéland, Kanada, India, Franciaország fontolja az egyszerű csomagolás bevezetését.

honlapok: www.yourhealth.gov.au

www.productsafety.gov.au/tobaccohealthwarning

Ausztráliában a napi szinten dohányzók aránya 2010-ben felnőttek esetében 15.9% volt,  évente kb 15 000 ember hal meg a  dohányzással összefüggő megbetegedésben. A dohányzás által okozott gazdasági-társadalmi terhek költsége  31.5 milliárd ausztrál dollár.


A Parlament Televízió Beszélgetés+ című műsora a dohányzás visszaszorításáról. (2012.09.10.)


Felnőtt Dohányzás Felmérés 2012 (2012.09.12.)

A felmérés célja a magyar felnőtt lakosság dohányzási szokásainak vizsgálata volt. A kérdőíves adatfelvételt az Országos Egészségfejlesztési Intézet szakmai irányításával és megrendelésére a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. végezte. Az adatfelvétel a 2012. februári és márciusi Omnibusz kérdezés keretei között zajlott. A vizsgálat keretein belül 1 543 személy válaszolt a kérdőívre. A becslések a minta alapján, a nem intézményben élő felnőtt magyar lakosságra vonatkoznak.

Kiemelt megállapítások
1.1    A dohányzás gyakorisága, intenzitása
a.    A napi rendszerességgel dohányzók aránya 2000 óta férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél számottevő változás nem tapasztalható (1. ábra). 2009-cel összevetve a 65 év alatti férfiaknál közel 2%-os csökkenés, a 65év felettieknél azonban 2%-os emelkedés tapasztalható. A nőknél 1%-kal nőtt a naponta dohányzók aránya 2009 óta.
b.    Az iskolai végzettséggel meredeken csökken a napi rendszerességgel dohányzó férfiak aránya: míg a legfeljebb 8 általánost végzett férfiak 45%-a dohányzik naponta, addig ez az arány a legfeljebb érettségiig jutó férfiaknál 32%, az ennél magasabb végzettségűeknél 20%. A nőknél a középiskolát végzetteknél legmagasabb a napi rendszerességgel történő dohányzás (legfeljebb 8 általánost végzettek: 22%; a legfeljebb érettségizettek: 26%; érettséginél magasabb végzettségűek:18%).
c.    Több mint a fele (54%) naponta dohányzik azoknak a férfiaknak, akik úgy vélik, anyagilag nehéz helyzetben élnek. Csak fele olyan gyakorisággal (25%) fordul elő a napi rendszerességgel történő dohányzás azon férfiak között, akik anyagi helyzetüket közepesen ítélik meg. A magukat jómódúnak tartó férfiak 45%-a ugyancsak rendszeresen dohányzik. A nőknél ezek az arányok hasonlóan alakulnak: 37% - 19% - 35%.
d.    Ha kiszűrjük az életkor és az iskolai végzettség zavaró hatását – 2009-ben gyűjtött adatok alapján – egyértelmű összefüggés mutatható ki a dohányzók aránya és a háztartási jövedelem szerint képzett csoportokban nőknél és férfiaknál egyaránt: a legalacsonyabb jövedelmi ötödben közel kétszeres (nőknél 1,7-szeres, férfiaknál
1,9-szeres) a dohányzók aránya, mint a legmagasabb ötödben.
e.    Az elszívott cigaretták száma közel 8%-kal csökkent 2009 óta. A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát.
1.2    Passzív dohányzás
a.    A dohányosok kétharmada (66%) gyújt rá a saját otthonában. A nemdohányzók 12%-a szív be dohányfüstöt otthon is.
b.    A nemdohányzók mintegy 7%-a volt kitéve dohányfüstnek a munkahelyén vagy a vendéglátóhelyeken zárt légtérben. 5%-uk a várótermekben is tapasztalta, hogy vannak, akik ott dohányoznak.
c.    A nyílt légterű közösségi helyeken a nemdohányzók 10%-kal gyakrabban tapasztaltak dohányfüstöt, mint zárt légterekben. A nemdohányzók ötöde (21%) a közösségi közlekedés várakozó és megálló helyein is ki volt téve dohányfüstnek.

1.3    Dohányzás korlátozásának támogatottsága
a.    A dohányzásnak az egészségügyi, közoktatási és más közintézményekben valamint játszótereken való korlátozását a dohányzók és nem dohányzók egyaránt támogatják.
b.    A nemdohányzók többsége (61%) egyetért azzal, hogy bárokban, kocsmákban tiltják a dohányzást, sőt a dohányosok negyede is így véli. Az éttermekre, a közlekedési eszközökre és a munkahelyekre vonatkozóan a nemdohányzók 80%-a, a dohányosok fele támogatja a tiltást.

1.4    Dohánytermékek kötelezően egyforma csomagolásának és a forgalmazás térbeli szabályozottságának támogatottsága
a.    Az dohánytermékek kötelezően egyforma csomagolására vonatkozó javaslattal a dohányosok 20%-a, a nemdohányzók 40%-a ért csupán egyet.
b.    A dohánytermékek, kizárólag erre szakosodott boltokban való árusítását a dohányosok 18%-a támogatja.

1.5    Leszokás
A kérdezést megelőző 6 hónapban a naponta dohányzók 1/4-e (25%), az alkalmi dohányzók közel fele (40%) próbált leszokni a dohányzásról.

 


Be kellene tiltani az E-cigarettát? (2012.09.04.)


Egy új tanulmány szerint be kellene tiltani az elektromos cigarettát.
Az  American Journal of Public Health című folyóirat cikke szerint egy olyan széles körben hozzáférhető és milliók által használt termékről van szó, amelyet nem szabadna az USA-ban reklámozni mindaddig, amíg az amerikai Szövetségi Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal, (Food and Drug Administration- FDA) megfelelően be nem vizsgálja és szabályozza.
A cikk szerzője szerint ameddig ez megtörténik, addig is szükséges, hogy a dohányzók tisztában legyenek az e-cigaretta használatának veszélyeivel, a leszokni vágyók pedig inkább használják a kutatások szerint bizonyítottan hatékony módszereket, mint pl. nikotinpótló termékek, telefonos szolgálatok, web-alapú leszokást segítő szolgáltatások, illetve a nem nikotintartalmú gyógyszeres terápiák, pl. a buproprion és a varenicline az e-cigaretta helyett.  
Más szerzők, pl. John Banzhaf professzor az e-cigi gyerekekkel kapcsolatos veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az évekkel ezelőtt népszerű cigirágó mintájára, az e-cigi is felkelti a gyerekekben a rágyújtás iránti vágyat, kipróbálása is vezethet nikotinfüggőség kialakulásához. Az e-cigi használata amellett, hogy utánozza a dohányzást, mint viselkedést, a belőle távozó füstszerű pára megtévesztő hatású lehet, veszélytelennek tűnhet.
Ugyanakkor a jelenlegi tanulmány olyan korábbi vizsgálatok eredményeit erősíti meg, amelyek kimutatták, hogy az elektromos cigaretták mérgező és rákkeltő vegyi anyagokat bocsátanak ki, veszélyeztetve az e-cigarettát használók környezetében lévőket is, a belőle kiáramló gőz káros anyag tartalma által, a passzív dohányzáshoz hasonlóan.  
Az  FDA jelentése szerint a nikotin és a propilén-glikol mellett a minták nagy részében számos egyéb mérgező anyagot találtak az e-cigiben, úgy mint a fagyállókban használt mérgező hatású dietilén- glikol, rákkeltő hatású dohányspecifikus nitrozaminok, és más dohányspecifikus anyagok, amelyek szintén nagy valószínűséggel ártalmasak az emberre, mert részecskéik lerakódnak az azt belélegzők tüdejében.
Professzor Banzaf szerint a nikotint (amely az e-cigiből távozó pára fő összetevője) a közelmúltban sem tartották még olyan kémiai anyagnak, amely rákot okozhat, a legfrissebb kutatások alapján viszont lehet rákkeltő, akár önmagában, akár más vegyi anyagok által módosítva, a levegőbe kerülve.
Banzaf professzor volt az első, aki figyelmeztette a lakosságot és felhívta a figyelmet az e-cigaretta passzív dohányzással kapcsolatos veszélyeire, amelyek különösen az idősebbeket, a gyerekeket és azokat érintik, akik valamilyen betegségben (pl. asztma, allergia) szenvednek, ezáltal különösen sérülékenyek.
Sok más ország már betiltotta az e-cigaretta forgalmazását és az USA egyre több állama is betiltotta használatát nyilvános helyeken és munkahelyeken, valamint kiskorúaknak történő eladásukat. Banzhaf szerint ez a két tanulmány remélhetőleg tovább gyorsítja ezt a folyamatot.
A teljes cikk megtalálható: http://www.prlog.org/11932797-cigarettes-ends-should-be-banned-says-new-study-called-candy-cigarettes-on-steroids.html

 


WHO Dohányzásmentes Világnap 2012 május 31. (2011.05.30.)

Téma: dohányipari befolyásolás

A dohány az egyetlen termék, ami fogyasztói 50%-át megöli rendeltetésszerű használat mellett. Mint minden más üzleti tevékenységnél, a cél a profit. A dohányipar egyetlen útja efelé a hatékony dohányzás-ellenőrzési intézkedések elleni -gyakran színfalak mögötti- küzdelem. A dohányipar az elmúlt évtizedek alatt számos taktikát dolgozott ki, így a következőket:

a) beavatkozás jogszabályalkotásba, megakadályozandó a bizonyítékokon alapuló és erős dohányzás-ellenőrzési intézkedéseket. Ez leggyakrabban politikai szövetségek építésével, jogszabály alkotás hátráltatásával, önkéntes megállapodások, minimum szabályozások szorgalmazásával valósul meg.

Példa: dohányipar lobbizása a Dohányreklám Irányelv elfogadásának megakadályozása. A dohányipar célja egy önkéntes megállapodás, egy minimum harmonizációs szabályozás  vagy más elfogadható kompromisszum lett volna, amelyet a fő döntéshozóknál való lobbizással, a tilalmat alátámasztó tanulmányok és adatok hiteltelenné tételével, a reklámtilalom ellen szóló jogi érvek előkészítésével igyekeztek elérni.

b) tevékenységük álcázására "front-csoportok" felhasználása

 A front-csoportok közvetve vagy közvetlenül kötődnek a dohányiparhoz, de ez nem ismert a nyilvánosság előtt. Ezek a csoportok, amelyek kereskedői szövetségek, dohányosok csoportjai, hihetőbbé, hitelesebbé teszik a dohányipari argumentációt.

Példa: 2010-ben az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított a Dohánytermék felülvizsgálatával kapcsolatban. Ezek a nyilvános konzultációkra általában 50-500 válasz szokott érkezni, míg ebben az esetben több mint 80 000 ezer válasz érkezett. Ennek oka, hogy a dohányipar mozgósításba fogott a kereskedőkön és a dohányosok csoportjain keresztül, gyakran mintaválaszra való egyszerű klikkeléssel került sor a válaszok megküldésére. Az Európai Bizottság munkájának hátráltatása volt az akció célja.

c) a dohányfogyasztás által okozott károkra és a dohányzás-ellenőrzési intézkedések hatékonyságára vonatkozó bizonyítékok megkérdőjelezése

Dohányipar által fizetett "szakértők" igénybevétele.

példa: a 90-es években a dohányipar tudományos és orvosi szakértőkből álló konzulensek hálózatát hozta létre Európában a másodlagos dohányfüst kockázataival kapcsolatos kétségek ébresztésére annak érdekében, hogy megakadályozzák  a dohányfüstmentességet célzó jogszabályok elfogadását. A szakértőket egy jogi cég kereste meg és nem volt rögtön nyilvánvaló, hogy a dohányipar áll a megkeresések mögött. Konferenciákat rendeztek, amelynek szintén nem volt nyilvánvaló dohányipari háttere.

d) a nyilvánosság, az újságírók, a döntéshozók előtt saját maguk felelősségteljesnek feltüntetése

A dohányipar ifjúsági programokat, jótékonysági adományozásokat, társadalmi felelősségvállalási programokat is felhasznál arra, hogy pozitív és tiszteletreméltó imidzset közvetítsen a nyilvánosság és a döntéshozók felé.

Példa: 2001-ben több dohánycég közös hirdetési kampányt kezdett az MTV Europe-on, aminek állításuk szerint az volt a célja, hogy meggyőzze a 12-17 év között fiatalokat arról, hogy ne dohányozzanak. Kétséges, hogy egy ilyen médiakampány hatékony lehet, a valós cél a döntéshozók megygőzése lehetett a dohányipar felelős magatartásáról. A kampány -vélhetően nem véletlenül- egy időben folyt a Dohányreklám Irányelv elfogadásával.  

Milyen konkrét lépéseket lehet tenni?

a) a dohányipari befolyásolással kapcsolatos tudatosságkeltés, a döntéshozók dohányipari taktikákkal kapcsolatos tájékoztatása.

példa: az Egyesült Királyságban az egészségügyi inisztérium minden miniszternek levelet küldött 2009-ben, felhívva a figyelmet az FCTC-re és az 5.3 cikk végrehajtásából eredő kötelezettségekre

b) a köztisztviselők számára világos iránymutatás/szabályzatok megküldése: a dohányiparral való találkozók korlátozása, pénzügyi vagy más segítség elfogadásának tiltása, összeférhetetlenségről való nyilatkozat, dohányiparak adott ösztönzők tilalma.

példa: Anglia és az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a dohányiparral történő találkozók részleteit

c) adohányipar szabályozása: bizonyos tevékenységek tilalma vagy korlátozása, nyilvánosságra hozatali követelmények.

példa: Magyarország, Izrael, Svédország megköveteli, hogy az ipar hozza nyilvánosságra a reklámra, promócióra, szponzorációra vonatkozó költségeit.

d) a dohányiparnak adott ösztönzők tilalma

Példa: Norvégiában 2010-ben a Pénzügyminisztérium 17 dohánygyártó társaságot kizárt a Nyugdíjalapból.

A dohányipar folyamatosan azon igyekszik, hogy termékéhez minél több fogyasztót szerezzen, az új fogyasztókat függővé tegye, a dohányzók leszokását megakadályozza. A dohányipar azon taktikájának, hogy folyamatosan elterelje a figyelmet a dohánytermékek egészségkárosító, halált okozó hatásairól, fontos része a gondosan kialakított, tetszetős csomagolás. A fiatalok számára is vonzó, rikítóan színes csomagolás egyértelműen fogyasztásra ösztönöz.

A dohánygyártó cégek évente több millió dollárt költenek arra, hogy az új fogyasztókat függővé tegyék és a dohányzók leszokását megakadályozzák. Minthogy a cigaretta egészségre veszélyes termék és fogyasztása bizonyítottan fokozott kockázatokkal jár, erről a fogyasztóit megfelelő módon tájékoztatni kell. A dohánytermékek csomagolása, címkézése megfelelő szabályozást igényel.

A képes egészségvédő figyelmeztetések bevezetése a dohánytermékek csomagolásán – amit a magyar lakosság közel négyötöde támogat - fontos előrelépés. Ez egyrészt a fogyasztó felé történő egészséggel összefüggő kommunikáció legcélzottabb módja, másrészt a fiatalok felé hatásosabb üzenetátadást tesz lehetővé, mint a jelenlegi szöveges figyelmeztetések.

A WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye Dohánytermékek csomagolásával, címkézésével kapcsolatos 11. cikkének végrehajtását segítő irányelvek szerint a bizonyítékok arra utalnak, hogy a képeket is tartalmazó egészségi figyelmeztetések és üzenetek a csupán szöveget tartalmazókhoz képest jobban észlelhetők, hatásosabbak, jobban fokozzák a dohányzásról való leszokás szándékát, illetve a csomagolás márka imázsának hatását is zavarhatják és csökkenthetik a doboz átfogó vonzerejét.

A kombinált figyelmeztetésre vonatkozó előírásokat a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény(továbbiakban: Nvt.) 8. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotott,a dohánytermékek jelöléséről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet (továbbiakban: Kr.) tartalmazza. A Kr. 1. melléklete tartalmazza a kombinált figyelmeztetéseket. A bevezetésre kerülő képek megtekinthetők itt:

http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/sites/default/files/42_kombinalt_figyelmeztetes_hu.pdf

A képekkel kombinált egészségvédő figyelmeztetések alkalmazása egyrészt a fogyasztó felé történő egészséggel összefüggő kommunikáció legcélzottabb módja, másrészt a fiatalok felé hatásosabb üzenetátadást tesz lehetővé.

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is és világszerte hatalmas népegészségügyi és gazdasági terhet jelent.

A nemdohányzók védelméről szóló törvény 2012. január 1-jétől történő hatályba lépése kapcsán ismét aktuálissá vált, hogy a lehető legpontosabban megismerjük a dohányzás által okozott gazdasági kár nagyságát. Hazánkban, a korábbi években történtek számítások a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedésből és halálozásból eredő gazdasági teher becslésére vonatkozóan. Ezeknek az adatoknak azonban az értéke magasabb - egyrészt az alapadatok teljes körű rendelkezésre állásásának hiánya, illetve a módszertanukból eredő sajátosságok miatt - mint a ténylegesen a dohányzás miatt bekövetkező megbetegedésből és halálozásból számított értékek.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) elkészítette A DOHÁNYZÁS TÁRSADALMI TERHEI MAGYARORSZÁGON című tanulmányát.

A nemzetközi standardok szerint a dohányzás 15 diagnózis csoportban okoz bizonyítottan betegségeket. A dohányzás következtében fellépő terhek becsléséhez ezen betegségekre vonatkozóan készült szakértői elemezés az egészségügyi ellátás igénybevételére, valamint a halálozásra 2010-re vonatkozóan, az ezekhez kapcsolódó költségekkel együtt. A terhek dohányzásnak tulajdonítható részarányának kiszámításához figyelembe kellett venni a dohányzási szokásokra vonatkozó 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérés eredményeit továbbá a nemzetközi gyakorlatban használt kockázati értékeket, amelyek megmutatják, hogy a dohányzás mennyivel növeli meg egy betegség esélyét. A költségelemzés a dohányzás direkt és indirekt költségeinek, valamint az állami bevételeknek a becslésére irányult a 2010-es évre vonatkozóan.

A kutatás és az annak felhasználásával készült elemzés főbb megállapításai a következők:

A naponta dohányzók aránya 2000 óta férfiaknál csökkenő tendenciát mutat, míg a nőknél számottevő változás nem tapasztalható. 2009 óta 1%-kal nőtt a rendszeresen dohányzó nők aránya. 2012 első negyedévében végzett felmérés szerint a férfiak 32.3% a nők 23.5%-a dohányzik naponta.

Az elszívott cigaretták száma közel 8%-kal csökkent 2009 óta. A gyári és sodort cigaretták aránya jelentősen megváltozott: 2012-ben a sodort cigaretták száma majdnem a duplájára növekedett, elérte az elszívott cigaretták mennyiségének egyharmadát.

A passzív dohányzás továbbra is jelentős probléma. A nemdohányzók 12%-a szív be dohányfüstöt otthon, 7%-a volt kitéve dohányfüstnek a munkahelyén vagy a vendéglátóhelyeken zárt légtérben, 5%-uk a várótermekben is tapasztalta, hogy vannak, akik ott dohányoznak, ötödük (21%) pedig a közösségi közlekedés várakozó és megálló helyein is ki volt téve dohányfüstnek.

Dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban 2010-ben, a betegek több mint harmada (36%; 180 ezer), a férfi betegek közel fele (46%), a nők több mint negyede a dohányzás miatt került kórházba.

A járóbeteg szakrendelésen regisztrált 3,6 millió eset közel 40%-ának ellátását (36%) valamilyen dohányzásnak tulajdonítható megbetegedés tette szükségessé. (A férfiaknál ez az arány 42%, a nőknél 30% volt.)

2010-ben 20.470 ember halt meg Magyarországon dohányzás következtében, ami az összes halálozás egyhatodát (16%) tette ki. Férfiak esetében az összes halálozás közel negyede (23%), nőknél a tizede (9%) volt a dohányzás következménye.

Dohányzás következtében a Magyarországon várhatónál korábbi elhalálozás miatt elveszített életévek száma 340 ezer volt 2010-ben. Átlagosan a dohányzó férfiak legalább 16, a nők legalább 19 évvel rövidítették meg az életüket. A veszteség kétharmada a gazdasági szempontból legaktívabb életszakaszra, a 35 és 65 év közötti időszakra esett.

2010-ben a dohányzással kapcsolatos állami bevételek az általános forgalmi adóból, a jövedéki adóból és egyéb befizetésekből (személyi jövedelemadó, társasági adó, járulékok) meghaladták a 360 milliárd forintot. Ennek közel háromnegyedét a jövedéki adó, negyedét az ÁFA tette ki.

A magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadások 2010-ben több mint 441 milliárd forint volt.

A magyarországi dohányzás miatt fellépő, egyéni és állami összes kiadás illetve bevétel szaldója 80 milliárd forint veszteség volt 2010-ben.

A tanulmány tudományos közlemény formájában fog megjelenni,

  • jelenleg a kiemelt megállapításai letölthetők: itt.
  • módszertan letölthető: itt.

Bővebben a dohányipari befolyásolásról információk itt érhetők el.

A Világnapról szóló eredeti, angol nyelvű összefoglaló itt érhető el.

 


Európai Bizottság – Sajtóközlemény (2012.05.30.)

Dohányzásmentes Világnap 2012: Egy uniós szintű felmérés szerint a polgárok túlnyomó többsége támogatja a szigorúbb dohányzásellenes intézkedéseket

Brüsszel, 2012. május 30. – A Dohányzásmentes Világnap előestéjén az Európai Bizottság egy uniós tanulmányt tesz közzé a dohányzáshoz való hozzáállásról. A polgárok átlagosan 60%-a támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy a dohánytermékek kevésbe feltűnőek és vonzóak legyenek. Az ilyen intézkedések közé tartozik például a dohánytermékek szembetűnő elhelyezésének tilalma az üzletekben vagy a vonzó ízű és színű termékek korlátozása. Ugyanakkor más statisztikák aggodalomra adnak okot: A 15 éves vagy annál idősebb uniós polgárok 28 %-a dohányzik, és a dohányosok vagy volt dohányosok 70 %-a 18 éves kora előtt kezdett el dohányozni.

John Dalli, az egészségügyért és fogyasztópolitikáért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Mélyen megdöbbent az a tény, hogy az európaiak ilyen fiatalon, még 18 éves koruk előtt kezdenek el dohányozni. Mindenekelőtt azért, mert – mint ahogyan a mai napon Dr. Nikogosiannal, a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének titkárságvezetőjével tartott megbeszélésen is hangsúlyoztam – mindent megteszek azért, hogy Európa eleget tegyen a dohánytermékek szabályozására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinek, többek között annak, hogy kevésbé vonzóvá tegyük a cigarettát a fiatalok számára. Ennek szellemében az Európai Bizottság jelenleg egy javaslatot készít elő a dohánytermékekről szóló irányelv módosítására.”

A felmérés néhány pozitív eredményével kapcsolatosan John Dalli, európai uniós biztos megjegyezte: „Bíztatóan hat rám, hogy a polgárok széles köre támogatja a dohányzásellenes intézkedéseinket. Megnyugtató továbbá az is, hogy a dohányfüstnek kitett emberek aránya lényegesen csökkent. Ez azt mutatja, hogy a nyilvános helyeken való dohányzásra vonatkozó szigorú rendelkezések és a dohányzásról való lemondás előnyeiről szóló tájékoztató tevékenységek – mint például a „A volt dohányosok megállíthatatlanok” elnevezésű uniós kampány – eredményesek voltak.

Az európai polgárok dohányzáshoz való hozzáállását feltáró uniós felmérés megállapításai a következők voltak:

-       A naponta elszívott cigaretták száma 14,2, ami az előző, 2009-es felmérés eredményéhez (14,4 cigaretta/nap) képest enyhe csökkenést jelent.

-       Az uniós lakosság fele sosem dohányzott: ez az arány az elmúlt három év folyamán változatlan maradt.

-       A jelenlegi dohányosok 61 %-a már megpróbált leszokni a dohányzásról, öt közül egy a felmérést megelőző évben.

-       Noha az éttermekben és bárokban a dohányfüstnek kitett emberek aránya 17 %-kal csökkent, az uniós polgárok 14 %-a mégis arról számolt be, hogy az elmúlt 6 hónapban éttermekben ki volt téve a dohányfüstnek, 28 %-uk pedig kávézókban vagy bárokban.

-       Az uniós polgárok 73 %-a támogatja az illegális cigarettakereskedelem visszaszorítását célzó biztonsági intézkedések bevezetését, még akkor is, ha ennek következtében a cigaretták drágábbak lennének. 

-       Az EU-ban a dohányosok és volt dohányosok 33 %-a állítja, hogy a dohánytermékek csomagolásán feltüntetett egészségügyi figyelmeztetések befolyásolják/befolyásolták a dohányzással szembeni hozzáállását és magatartását.

Előzmények

A dohányzás az elkerülhető halált okozó tényezők közül a legelső az Európai Unióban. Évente az Unióban 700 000 idő előtti elhalálozáshoz vezet.

A dohányfogyasztás Európa-szerte való visszaszorítására a Bizottság továbbra is átfogó dohányzásellenes politikát folytat.

Mechanizmusok, tevékenységek és kezdeményezések széles köre, beleértve a dohányzás elleni jogszabályokat, valamint a megelőzést és a leszokást segítő tevékenységeket, a dohányzásellenes politika fenntartását és erősítését szolgálja.

A dohánytermékekről szóló 2001-es irányelv felülvizsgálata jelenleg zajlik; a Bizottság 2012 második felében szándékozik benyújtani erre vonatkozó javaslatát. Az EU mellett valamennyi tagállam ratifikálta a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményét, amely 2005. februárjában lépett hatályba.

A dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlás, amelyet 2009-ben fogadtak el, arra kérte fel a tagállamokat, hogy az állampolgáraikat a zárt légterű nyilvános helyeken, munkahelyeken és tömegközlekedési eszközökön a dohányfüsttől védő jogszabályokat fogadjanak el és hajtsanak végre. Az ajánlás a dohányzásellenes törvények szigorítására is tartalmaz felhívást, a gyermekek védelmét, a dohányzásról való leszokás támogatását és figyelmeztető piktogrammok cigarettacsomagokon való elhelyezését elősegítő intézkedések bevezetésével.

Tájékoztató kampánya részeként a Bizottság 2011-ben útjára indította „A volt dohányosok megállíthatatlanok” elnevezésű kampányát. A kampány új szakaszába ért, az első év sikereire alapozva. Most egy átdolgozott program követi azt az eredeti stratégiát, amely szerint a „A volt dohányosok megállíthatatlanok” kampány célja, hogy változtasson a dohányzáshoz való hozzáálláson mégpedig úgy, hogy a dohányzáshoz fűződő negatív egészségügyi következményekről áthelyezi a hangsúlyt a leszokással járó pozitív előnyökre, ezáltal motiválva a dohányosokat szerte Európában a dohányzásról való leszokásra.


További információk:

Eurobarométer:

 http://ec.europa.eu/health/eurobarometers/index_en.htm

A dohányzáspolitika weboldala:

 http://ec.europa.eu/health/eurobarometers/index_en.htm

A volt dohányosok megállíthatatlanok kampány:

 http://www.exsmokers.eu/


Amit az elektromos cigarettáról tudni kell (2012.03.05.)

A dohányzás miatti egészségveszteség mérsékelése, a dohányzás megelőzése, a dohányzásról való leszokás elősegítése, a dohányfüst expozíció csökkentése kiemelt népegészségügyi prioritás világszerte, így hazánkban is. A szabályozás szigorodása, a megváltozott egészség- és szociális kultúra elősegíti, hogy egyre kevesebben szoknak rá a dohányzásra, és egyre több dohányos próbálja letenni a cigarettát.

A folyamatok kísérőjeként megnőtt az ún. elektromos cigaretták (és a velük egy tekintet alá eső egyéb elektromos nikotinbevitelt szolgáló eszközök) forgalmazása. Az e-cigit alternatív nikotinpótló eszközként reklámozzák, olyan termékként, amely segítséget nyújt a leszokásban.

A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága fontosnak tartja, hogy az e-cigaretta vonatkozásában tájékoztatást adjon kiemelve a lakosság egészsége és biztonsága szempontjából legfontosabbakat:

1. Az elektromos cigaretták egészségre gyakorolt hatása számos kockázatot hordoz. A legújabb vizsgálatok az egészségre ismerten káros anyagokat mutattak ki az összetevőik között.

2. Az e-cigarettákban levő összetevők közül a nikotin olyan farmakológiai hatású anyag, amelyre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, összhangban az európai uniós rendelkezésekkel. A jogszabály szerint az ilyen termékeknek keresztül kellene menniük a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó hatósági eljáráson. Az engedély kiadása után pedig meg kellene felelniük többek között a gyógyszergyártásra, gyógyszerforgalmazásra, és a gyógyszerek reklámozására és mellékhatás-figyelésére vonatkozó uniós előírásoknak, továbbá alkalmazásuk a dohányzásról történő leszokás részeként az orvos vagy gyógyszerész tanácsa alapján/felügyelete mellett történhet.

A nikotintartalmú elektromos cigaretták forgalomba hozatala és értékesítése a gyógyszerszabályozás megkerülésével jogszabályellenes tevékenység.

3. A nikotintartalmú e-cigaretta legfőbb veszélye, hogy már egy patronja is a halálos mennyiségű nikotint tartalmazhat. A jelenleg boltokban aluljárókban kapható termékek minősége és megbízhatósága az esetek többségében nem garantált, így a fogyasztó egy nem megfelelően működő e-cigaretta esetében nem tudhatja pontosan, hogy mennyi nikotint visz be a szervezetébe, vagy milyen egyéb az eszközzel kapcsolatos – testi épséget veszélyeztető – (pl. robbanással járó) technikai probléma merülhet fel.

4. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy minden olyan nem dohányterméknek minősülő termék, amely nikotint tartalmaz, és nem gyógyszerként van forgalomban, a fenti okokból illegálisnak tekintendő.

5. Az Egészségügyi Világszervezet is nyilvánvalóvá tette, hogy az elektromos cigarettát nem tekinti a dohányzásról történő leszokás legitim eszközének, hiszen nincs bizonyíték, amely igazolná ezen eszközök biztonságosságát és a leszokást elősegítő hatásosságát.

Javasolt tehát, hogy a leszokni vágyók lépjenek kapcsolatba orvosukkal, gyógyszerészükkel annak érdekében, hogy információt nyerjenek a dohányfüggőség kezelésére szolgáló megfelelő megoldásokról.

(Egészségügyért Felelős Államtitkárság)

Eredeti közlemény:
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/egeszsegugyert-felelos-allamtitkarsag/hirek/amit-az-elektromos-cigarettarol-erdemes-tudni