A dohányzásellenőrzés gazdaságtana

Népegészségügyi és gazdasági hatások

A dohányos és családja költségei egyrészt a cigarettára fordított összeg, amit másra, fontosabb dologra, például élelmiszerre, iskoláztatásra, ruhára lehetett volna költeni. Mivel a dohányzás az összes dohányos egynegyedének halálát aktív évei alatt okozza, ezzel a dohányosok családjukat egzisztenciális bizonytalanságnak teszik ki. A betegségek szintén jövedelemkiesést okoznak, hisz a beteg ápolása (akár a dohányzó, akár a passzív dohányzásnak kitett családtag, különösen gyermek) akár több hétbe/hónapba is beletelhet. Vannak olyan országok, ahol a dohányosnak magasabb egészség- és lakásbiztosítási összeget kell fizetnie.

A dohányzás következményeként a morbiditási és mortalitási mutatók kedvezőtlenek és ez az országok gazdasági fejlődését is negatívan befolyásolja.

A dohányipar rendszeresen hangoztatott érvei szerint a cigarettafogyasztás - a dohánytermékekre rótt jövedéki adók miatt - az egyes államok gazdasági bevételeinek jelentős részét teszi ki. Munkahelyeket teremt és tart fent, segítve ezzel a gazdaság fejlődését. Ezek közt az érvek között viszont nem szerepel a dohányzás okozta negatív hatások kevésbé ismert költségvonzata. A dohánytermesztéshez elfoglalják az élelmiszer-termelésre alkalmas termőföldeket. A gondatlan dohányzás tűzeseteket okoz. A dohányipar hozzájárul az erdőirtáshoz, hisz a cigarettagyártáshoz is szükség van papírra. A munkaképesség csökken a gyakori betegségek miatt.

Az Európai Unió országaiban a dohányzás költségei elérik az évi 98-130 milliárd eurót, ami az Unió 2000. évi GDP-jének 1,04-1,39%-ának felelt meg^[1].

Egy a dohányfüstmentes környezetről szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslathoz készült hatásvizsgálat szerint a környezeti dohányfüstnek való kitettség is jelentős pénzügyi terhet jelent. A környezeti dohányfüstnek való munkahelyi kitettség az EU 27 tagállamában a becslések szerint évi 2,46 milliárd EUR makrogazdasági költséggel jár[2]. Ezt az összeget a dohányzással összefüggő megbetegedésekre fordított, 1,3 milliárd EUR-t meghaladó egészségügyi kiadás (beleértve a nem dohányzó alkalmazottak ellátására fordított 560 millió EUR-t), valamint több mint 1,1 milliárd EUR nem egészségügyi jellegű, a termelékenységben bekövetkezett veszteségekhez kapcsolódó kiadás (beleértve 480 millió EUR-t a nem dohányzó alkalmazottakkal összefüggésben) alkotja. A környezeti dohányfüstnek való kitettség mikrogazdasági terhei közé a munkavállalók alacsonyabb termelékenysége, a dohányzóeszközök által előidézett tűzkár, valamint a dohányzáshoz kapcsolódó további takarítási és felújítási költségek tartoznak.

Az Európai Bizottság által 2003 februárjában rendezett “Dohányzásellenes és fejlesztéspolitikai magas szintű kerekasztal”^[3] résztvevői arra a következtetésre jutottak, hogy az országok gazdasági teljesítőképességének egyik alapvető befolyásoló tényezője az, hogy az illető ország mennyire sikeres a dohányzás visszaszorításában.

A dohányzás visszaszorításában élenjáró országok eredményeit bemutató hatásvizsgálatokhoz 2011-ben készült táblázat szerint egyértelműen megérné a a dohányfüstexpozíció elleni intézkedéseket bevezetni a világ minden országában.

Magyarország
Egy 2006-ban a GKI Gazdaságkutató Zrt^[4] által végzett kutatás, nemzetközileg elfogadott módszertant alkalmazva, a 2004-es megbetegedési és halálozási adatok felhasználásával számította ki a dohányzás társadalmi káraira vonatkozó adatokat. Eszerint 2004-ben Magyarországon körülbelül 23 ezer 35 év feletti állampolgár halt meg dohányzás következtében. Majdnem minden harmadik 35 év feletti férfi (30%) dohányzás miatt hal meg. A költségek körülbelül fele-fele arányban közvetlen és közvetett költségek. Jelentős tétel a gyógyszerkiadás, a rokkantnyugdíj és fekvőbeteg-ellátás költsége, valamint a betegség miatti jövedelem-kiesés.

Ez azt jelenti, hogy 2004-ben Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 1,7%-a veszett el dohányzás miatt.

A passzív dohányzás 2004-ben 2300 halálesetet okozott a 35 év feletti korcsoportban, és – bár költségei „csak” a GDP 0,1%-át teszik ki – a 17 milliárd forintos okozott kár szintén jelentős.

2004-ben az aktív és passzív dohányzás konzervatív becslés alapján 379-397 milliárd forint kiadást okoztak a költségvetésnek. Ugyanabban az évben az állam a dohánytermékek jövedéki adójából (183,9 milliárd) és áfájából (73,9 milliárd) összesen 257,8 milliárd forint bevételre tett szert, azaz több mint 120 milliárddal kevesebbet, mint amennyit állampolgárai dohányzása miatt elköltött.

A világméretű járvány megfékezése - A kormányzatok szerepe és a dohányzásellenőrzés gazdaságtana 1999

VILÁGBANKI KIADVÁNY
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet megbízásából az Egészségügyi Szolgáltatások és Menedzsment világbanki project keretében a Világbank engedélyével az angol eredetiből (Curbing the Epidemic) fordította Rácz Ferenc 2000 december
Lektorálta: Dr.Csépe Péter és Demjén Tibor
Kiadja: NEFI
Felelős kiadó: Dr. Olaszy Anna Mária

Curbing the Epidemic: Governments and the Economics of Tobacco Control
Copyright © 1999 by The International Bank for Reconstruction and Development/The World Bank
1818 H Street, N.W. Washington, D.C. 20433, U.S.A.

A világméretű járvány megfékezése: A kormányzatok szerepe és a dohányzásellenőrzés gazdaságtana
Copyright © 2000 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank /Világbank
1818 H Street, N.W. Washington, D.C. 20433, U.S.A.

http://www-wds.worldbank.org/external/default/WDSContentServer/WDSP/IB/2006/09/26/000310607_20060926101151/Rendered/PDF/196380HUNGARIAN0Curbing0epidemic.pdf